2011. június 8., szerda

Útra készen

A zsákom bepakolva, hamarosan a búcsúvacsorához készülünk. Holnap indulok és végre itt az az érzés, az elvágyódás, az izgalom. Bár még kavarog valamiféle lelkiismeret-furdalással, hogy itt hagyok magam mögött mindent és mindenkit, de visszajövök! És ha minden igaz, életre szóló élményekkel leszek gazdagabb. Nem is tudok most másról írni, mint a köszönetről, a hálámról. Köszönöm kedvesemnek, hogy bár nem nagyon érti mind a mai napig, mi a fenének kell ez nekem, de az első pillanattól megértette, ez fontos nekem. Köszönöm a szüleimnek a biztatást, bátorítást. Apunak, aki egyben a főnököm is, hogy tud nélkülözni erre az időre. Anyunak a sok aggódást. Kolléganőmnek a segítséget. Barátaimnak, ismerőseimnek a figyelmet, különösképp azoknak, akik a kezdetektől fogva figyelemmel kísérték tervem, vagy inkább az álmom valóra válását. Mert most pont azt érzem, mikor egy álom válik valóra. Kívánom mindenkinek - bármi is az álma - érezhesse ezt meg!
Holnap indulok, kívánjatok nekem és minden úton levőnek jó utat!

Ha minden jól megy, pénteken már Saint Jean Pied de Portból jelentkezem, addig is itt egy hangulatos film a kisvárosról.
http://www.youtube.com/watch?v=_NLfbw---cM

Buen Camino

1 megjegyzés:

  1. "Minden út visz valahová,
    lehet, hogy jó felé, lehet, hogy nem.
    De mindenkinek el kell indulni valamerre..."
    LGT

    Buen Camino Peregrino!

    VálaszTörlés