Megkopva bar, de torve nem

Muxiabol reggel elindultam es ahogy szerettem volna, mentem egy hosszut. Kilometerben nem tudom pontosan mennyi, de alulrol surolhatja a hatvanat. Reggeltol estig csak mentem. Az erdekessege a dolognak, hogy errol az utrol nem volt terkepem sem, tehat nem visszafele Finisterra fele mentem,  hanem "egyenesen" Negreiranak. Az ut jelolve volt, de neha elgondolkodtattak a jelek, hogy merre is, mert nem volt mindig egyertelmu, ugyanis leginkabb az ellenkezo iranyba mutattak. Csak Negreira elott, hospitalnal Hospitalnal jottem ujra a mar megjart uton. Itt agazik kette az ut Finisterra es Muxia fele. A masik izgalma az utnak a szallas voolt Negreiraban. A kb 20 hely hamar megtelik, van amikor mar delre nincs ures agy, es ahogy irtam innen, a hospitalera nem engedte mar tobb embernek, hogy a foldon, matracokon aludjon. Volt egy tervem, ami ha nem jon be,meg mindig aludhatok magam albergueben. De bejott! A hospitalera, ahogy megtelik az albergue,elhuzza a csikot, tehat nincs aki azt mondja, nem alhatsz itt. Es a tarsalgoban volt egy muborkanape, amin osszegombojodve el lehet ferni. Mire Negreiraba ertem, a zarandokok nagy resze mar aludni tert, elmult mar fel 10 is mire beerkeztem. A tobbi meg nem kerdezett semmit. Tehat gyors letusoltam es elfoglaltam jo kis helyem es el is aludtam. Csodalatos az emberi test, hogy milyen gyorsan tud regeneralodni, reggelre semmi bajom nem volt, pedig eros ketsegeim voltak a reggeli indulast illetoen. tobbszor is ledobbentem utam soran, hogy sokszor kis pihenes milyen jotekony hatassal van ram, de most nagyon meglepodtem, igy semmi akadalya nem volt, hogy ujra Santiagoba erhessek, ami alig tobb,mint 22 km, mar ismeros uton visszafele.
Santiagoba tegnap delutan erkeztem, ezek mar tenyleg az utolso kilometerek voltak, nincs tovabb. A varos nagyon nagy tisztelettel fogadott, latszott mar, hogy unnepre keszulnek. Persze ez nem nekem szolt. Holnap 25-en van Szent Jakab napja, ami itt hatalmas "felfordulassal" jar, es rengeteg zarandok erkezik erre a napra nem csak gyalog. Sot szerintem a tobbseg nem gyalog jon.
Ma ismet elmentem a misere es vegre lattam azt a hatalmas fustolot... Nem is tudom hany ember emelte a magasba, igayi latvanyossag es eszmeletlen hangulatba tudja sodorni a resztvevoket!
A draga cipomet nezegettem, rendesen megkopott a talpa, de bennem semmi faradtsag nincs, igaz ma  sokaig aludtam. Ha holnap utnak kellene induln ismet, minden gond nelkul tennem. Sajnos vege, hianyozni fognak a reggeli indulasok...
Tegnap nagymosast tartottam, mar keszulodok hazafele. Holnap meg maradok, megnezek mindent, resztveszek mindenen, amin tudok, aztan hamar agyba es masnap reggel indulas a repterre. Mar megneztem hogy jutok ki, eleg egyszeru es gyors. Aztan kis Barcelona es szerdan vegre otthon lehetek!!!