Kérdések

Szépen, csöndben elmenni itthonról, mindenki tudta nélkül, aztán ugyanilyen halkan hazaérkezni - ez járt a fejemben, de lehetetlen. Ha valami nagyon foglalkoztat bennünket, akkor arról szívesen beszélünk, megosztjuk másokkal örömünket. Az ilyen beszélgetések alkalmával a legtöbb arcon a döbbenet, a kíváncsiság, a hitetlenség, az irigység (a szó jó értelmében legtöbbször) és az ámulat, izgalom és még sorolhatnám mennyi mindent felfedezhettem, sokszor jókat derültem is. :) Az első pillanatok után aztán jöttek az elmaradhatatlan kérdések is. Néhány gyöngyszem:

- Hova?!?!?! Hülye vagy?
- Talán...
- És gyalog?
- Igen.

- És hány kilóméter?
- kb 800.
- Mennyiiiii?!?! (hangsúly, mint a lottó reklámban :) )

- Kivel mész?
- Egyedül.
- ???
- Lesznek ott más zarándokok is a világ minden tájáról, de ismerősöm egy sem. És lesznek ott magyarok is előzetes tájékozódásom szerint. Előttem is és utánam is.

- Nem félsz?
- Nem.
- De izgulsz kicsit?
- Igen, nem kicsit.

- Mennyibe kerül ez?
- Nem túl sokba, de mégis... Másfél évig kuporgattam a rávalót, beleértve a felszerelést is és az oda-vissza utat. Napi 20-30 euroból ki lehet jönni. A szállás 5-10 euro, enni pedig itthon is kellene.

- Hol fogsz aludni?
- Zarándokszálláson, úgynevezett alberguekben.

- Mit fogsz enni?
- Zarándokmenüt, vagy amit meg tudok venni a boltban. Némely szállásokon lehet főzni is.

- Ez valami vallásos izé?
- Igen, ez egy keresztény zarándok út, de nem kell vallásosnak lenni, hogy végigjárd.

- Viszel magaddal telefont?
- Igen.
- Minek? Az igazi zarándokok nem vittek régen.
- Régen telefon sem volt.
- És mp3 lejátszót?
- Azt is viszek.

- Borotválkozni fogsz?
- Na, azt viszont ki fogom próbálni, hogy nem!

- Mit viszel magaddal?
- (Erről bővebben egy másik bejegyzésben.)

- Otthon mit szóltak? Bár azt hiszem nálad elmentek "otthonról"! :)
- Ez is megér egy külön bejegyzést...
- Hol van ez pontosan?
- A franciaországi Saint Jean Pied de Portból indulok, majd Spanyolországban Pamplonán, Burgoson, Leonon keresztül Santiago de Compostelába, onnan pedig az óceán partjára, Finisterréig.

- Te is írsz róla könyvet?
- Elolvasnád? Naplót igen, a blogot pedig próbálom rendszeresen vezetni.

- Miért nem inkább tengerpartra mész nyaralni?
- Tulajdonképpen oda, csak messze van a strand. :)

- És haza se jössz?
- De.

- Lesznek ott csajok?
- ...  (Látom Sanyi megfogtad a dolgok lényegét... :) )

Amint látható, sokan hülyének néztek, de többen voltak, akik elismerésüket fejezték ki, bátorítottak, biztattak. Volt aki irigyelt, hogy bele merek vágni. Volt, aki kedvet kapott, akinek már megfordult a fejében. Ahányan, annyiféleképp reagáltak barátaim, ismerőseim, pedig mindig ugyanarról volt szó, a Caminoról, az Útról... Nem vagyunk egyformák. És az egyik legkedvesebb reakció, amit kaptam, hogy ez olyan "lacis" :) Igen! Még 24 nap...