Az este meg az etteremben maradtunk. Kellemes hangulatu beszelgetes alakult ki. Hirtelen mindenki csondbe lett es a tevet figyelte. Ha jol ertettem elloptak Santiagoban a Codex Callixtinust... Ez kemeny. Aztan az idojarasjelentest figyeltuk. Nem volt nehez megjosolni mit fog mondani mara... Bejott.
A reggel meg kellemes huvosben indult egy eros emelkedessel. Fazni nem faztam, jol leizzadtam mondhatom. Hamarosan Las Herrerias utan La Faba jott. Jo valasztas volt a tegnapi albergue, ket nepszerubb telepules kozt fekszik, itt kevesebb agy volt, kevesebb zarandokkal. Megtalaltam a rest, ahol is nem kell a tomegnek a hatat neznem. Azt hiszem ezentul probalok a kisebb helyek fele megallni.
La Fababan a barban nehany ismeros arc, es a "cafe con leche" - ahogy ez szokott lenni. Majd ujabb emelkedo, gyonyoru panoramaval! A hegyek, ahh...Csak menni felfele es egyre szebb. A szomszedos hegyekenel mar latszott, felhoben usznak. Lassan en is kozejuk setaltam, kodszitalas es a nyirkos levego csak fokozta az illatokat az osvenyen, imadom! Utolertem nehany kedves ismerost. Aztan lassan atleptunk Galiciaba, az utolso provincia az ut soran. Galicia verde - zold Galicia szoktak mondani. Nem veletlenul, sokat esik es gyonyoru zold minden. Nem lehetett sokaig elvezni ezt a rengeteg zoldet, a felhoben a kod egyre surubb lett es egyre jobban szitalt. Elerkezett O Cebreiro, egy barban megalltunk pihenni, megszaradni es elovenni az esocuccot. Az argentinokkal es nehany spanyollal voltam ekkor mar egyutt. A hideg ellen valami tradicionalis argentin teafelet ittunk, "mate" a neve. Tetszett nagyon! Az esoruha erdekes. Eddig nem kellett, most meg sehogy sem akart ram es a motyomra raferni! :) Csak lassan jottem ra, mit hogy kell allitani es jo lett. A kod egyre nagyobb cseppekben szitalt, hol viharos huvos szellel, hol kellemes, langyos szellovel. Most minden csurom vizes, de majd megszarad. Annyira jo hangulatban telt ma a gyaloglas ezzel a maroknyi csapattal! Nagyon megkedveltem oket is. Talan azert mert egyfolytaban kernek meseljek az orszagunkrol, az otthonomrol. Aranyosak!
O Cebreiro egy eleg misztikus hely, foleg ilyen kodben. De hat a keltak foldjen jarunk, ez mar onmagaban sokat igero. Utana par falun vezetett at utunk, a tajat nem lehetett latni. Tobbszor autout mellett haladtunk libasorban, csendben. Az esos idore senki sem panaszkodott, azt gondolom mindenki elvezte ezt eddig nem tapasztalt hangulatot. La Fabaig jottunk. Ivonne - az egyik argentin lany - biologiat tanul. Ramutatott valami mohafelere, de az nem moha. Azt mondta ez csak olyan helyen terem, ahol nagyon tiszta a levego. Mondtam is neki kar volt ennyit tanulnod, en csak beleszipantok a levegobe es megmondom! :) Nevetett. Tenyleg nagyon jo a levego itt. A falu itt is, mint az elozoek. Vigyazni kell hova lepek, mert a falun keresztul hajtjak a teheneket, bikakat, akik a szukseguket az utcan vegzik. Magyarul tele van szarral az utca! :) De nagyon tele! A kod, a bogo tehenek es illatuk es ez az istenhatamogottiseg erzese keveredik. :) Imadnivalo!
Az albergueben diszkreten latin zene szol, karibi hangulatot idezve. Egy jo forro furdo utan most jol is esik. A ruhak szaradnak, vagy nem, de az ut folyatodik tovabb holnap.
Köszönöm. Mindenkinek jó utat kívánok. Erzsi
VálaszTörlésVárom a következő beszámolót, mint gyermek az esti mesét:) Veled vagyunk. Köszönöm.
VálaszTörlésHelló fiam ! :)
VálaszTörlésMindég nagyon várjuk beszámolóidat és örülünk hogy ilyen mély érzéseket vált ki belőled akárcsak belőlünk.
Ma különösen sokat emlegetünk, ugyanis hamarosan rotyog a fínom bajai halászlé. A halfőzés eme szakaszát neked ajánlom föl és tiszteletedre elfogyasztok néhány tányérral :))
Már nekünk is nagyon hiányzol, további jó utat és puszil mindenki szia :)